Legyen szerelmes az egészségéért!

Aki volt már szerelmes, az tudja mennyire másodlagossá válik minden, ami
a szerelmen kívül van. Mennyire nélkülözhetõvé válnak az addig
legfontosabbnak tartott dolgok is. A kiegyensúlyozott kapcsolat akár a
felhõkig is felemelhet, egy rossz szerelem azonban beteggé tehet.

Mindenki látott már szerelmes párokat, akik majd kicsattantak az
életerõtõl, akiknek mellkasa csak úgy dagadt az önbizalomtól és cseppet
sem zavarta õket a külvilág irigyeink tekintete. A boldogság ugyanis
folyamatosan kreálja a pozitív gondolatokat. A párkapcsolatban élõ
embereknél kimutatták az úgynevezett boldogsághormont, az endorfint. Ez
segíti a test regenerálódását betegség esetén. A pozitív gondolatok
pedig segítik feloldani a feszültséget és lebontják a szervezetünkben
felhalmozódott norepinefrint vagyis stresszhormont. Ha kicsit
odafigyeltünk, észrevehettük, hogy testünk jobban mûködik, amikor
szerelmesek vagyunk. Energiával teltnek érezzük magunkat,
alvásszükségletünk csökken, fizikai teljesítményünk nõ. A bõrünk
megszépül, és majd kicsattanunk az egészségtõl. A boldog párkapcsolat a
hosszú élet egyik záloga is. Az Egyesült Államokban végeztek egy
kísérletet, ami bebizonyította, hogy az egyedül élõk elhalálozásának
kockázata kétszer akkora, mint a kapcsolatban élõké.

Amennyire jó hatása van egy jó kapcsolatnak éppen annyira veszélyes
lehet egy rossz viszony. A pozitív érzések helyét ilyenkor olyan emóciók
veszik át, mint az elveszettség érzése, frusztráltság, ellenségeskedés
az önbecsülés és öntudatosság elvesztése. Az ilyen negatív érzések
elhatalmasodása betegséghez is vezethet. A válságnak különbözõ tünetei
vannak, amelyek nemcsak lelki gyötrõdéssel járnak, hanem testi
tünetekben is megnyilvánulnak.

A figyelmeztetõ jelek nagyon hamar jelentkeznek. A válsághelyzetet a
tudatalattink sokkal hamarabb jelzi, mint hogy az tudatossá válna. A
testi reakcióink tehát már azelõtt árulkodnak félelmeinkrõl, hogy
egyáltalán képesek lennénk megfogalmazni azokat. A rossz vagy
kényelmetlen kapcsolat elsõ figyelmeztetõ jele az elveszettség érzése.
Ez alól mindenki próbálja kivonni magát, evéssel, alkohollal, esetleg
droggal. Az immunrendszer legyengül, könnyebben kapunk meg betegségeket.
Az elveszettség egy idõ után félelemmé válik. A rossz kapcsolatban élõk
elkezdenek félni a jövõtõl, a lehetséges változásoktól, az addig
megkérdõjelezhetetlennek hitt bizalom meginog. A jellemzõ testi tünetek
a fejfájás, gyomorpanaszok, bõrbetegségek. A félelem egy idõ után átcsap
védekezésbe, ellenségeskedésbe és agresszivitásba. Ilyenkor néha
bosszútervek születnek, negatív fantáziálások fokozzák az amúgy is
pattanásig feszült hangulatot. A zaklatottság negatív hatással van az
érrendszerre és a szívmûködésre. A folyamatos fagyos hangulat egy idõ
után frusztrálttá teszi a partnereket, ami egyenes út a depresszióhoz.
Az addig ritkán tapasztalt keserû szájíz állandóvá válik. A folyamatos
elégedetlenség és negatív érzések egyenes következménye az önbecsülés
elvesztése. Az alacsony önértékelõk pedig általában borúsan szemlélik a
világot maguk körül és az egykori boldog kapcsolatból nem marad semmi
csak a reménytelenség.

Szerencsére nem minden kapcsolat romlik el ennyire, vannak akik már az
elején felül tudnak kerekedni a problémákon. A kapcsolatért nagyon sokat
tehetünk, ha a mindennapokban felhalmozódott feszültséget nem
kedvesünkön vezetjük le. Tehát próbáljunk meg minden nap lazítani
kétszer tíz percet, hallgassunk szabadidõnkben zenét. Próbáljunk meg
minél több idõt jókedvûen eltölteni, és minél többet nevetni. Ezzel
nemcsak kapcsolatunkat, hanem egészségünket is óvjuk.
Gyakori probléma a hoszabb ideje együtt élõ pároknál, hogy a kezdeti
lángoló szerelem elmúlik, azt a megszokás váltja fel, a kapcsolat
ellaposodik, amit félrelépések, féltékenykedés, szakítás követhet.
Ahhoz, hogy kapcsolatunk érdekesebb legyen, nemcsak párunknak kell
megváltoznia, ne csak benne keressük a hibát. Tegye fel magának a
kérdést: mennyiben vagyok más most mint annakidején, a kezdetekkor?
Ugyanannyit adok magamra, mindig csinos, ápolt vagyok otthon is? Ha úgy
gondolja, hogy nem, szakítson idõt önmagára. Fiatalodni persze
lehetetlen, de az ápoltság, az igényesség nem korhoz vagy nemhez kötött
dolog.

Vizsgálja meg: Ugyanolyan õszinték-e egymáshoz, ugyanúgy meg tudják
beszélni érzéseinket, mint kezdetben? Ha nem, akkor vajon mi és miért
változott meg? Beszéljék ezt meg, hallgassa meg párja véleményét
figyelmesen! Mindannyiunknak szüksége van arra, hogy ki tudjuk beszélni
magunkat, de ha unott arccal, vagy türelmetlenül hallgatják, vagy mást
csinálnak közben, akkor az õszinte érzelmek kifejezésétõl bárkinek hamar
elmegy a kedve. Erre ha szükséges figyelmeztesse társát is!

Vegye komolyan partnerét! Ha elkezdi valami érdekelni, amit nem tart
olyan fontosnak, próbálja megérteni, mi lehet abban az érdekes, a jó, a
hasznos. Ön is várja el, hogy párja tiszteletben tartsa hobbiját,
kedvteléseit. Ha panaszkodik valamire, vagy valakire ne intézze el egy
legyintéssel, mert legközelebb már nem Önhöz fordul.

Sokaknak akkor jutnak eszükbe a legjobb ötletek, hogy mit kellett volna
tenniük, amikor kiderül, hogy párjuk már mást szeret. Lehet elõre is
gondolkozni ezen, és akkor még semmi sem késõ! Sok megcsalt férfi és nõ
akkor kezd el csábítóan viselkedni, figyelmesnek lenni, amikor ez már
inkább visszatetszõ, terhes a másik fél számára. Ne várjuk meg ezt az
idõt, kényeztessük párunkat úgy, mint az elején. Ismerjük meg, és
ismerjük el társunk értékeit, hogy ezeknek az értékeknek a létezésére ne
akkor kelljen rádöbbennünk, amikor már elveszítettük.