Üde arcbőr

/Arctisztítás/

Tisztálkodószereket évezredek óta ismerünk. Kétségtelen, hogy ezek kiválasztásában az eredményesség mellett többnyire szerepet játszott a divat is, szerencsére azonban mára a fiziológiás, élettani viszonyokhoz legközelebb álló készítmények váltották fel a korábban használt anyagokat. Napjainkban különös hangsúlyt kap a korszerű bőrápolás, amely bőrbetegségek esetében is a gyógyulás sarkalatos pontja.

Arctisztításkor a bőrfelszínről eltávolítjuk a szennyeződéseket (porszemcséket, baktériumokat, elhalt hámréteget, zsírokat, izzadságcseppeket), ám eközben természetesen a bőr saját zsírrétegét is. Részben a víz- és zsírtartalomtól függ a szaruréteg rugalmassága, mosakodáskor azonban a vízben oldható, vízkötő, a szaru rugalmasságát fenntartó anyagokat is elveszítjük.

A bőr tisztítása korábban szilárd halmazállapotú szappanokkal történt. Ezek hosszúláncú zsírsavak nátrium- vagy káliumsói, pH-értékük 8 és 12 közötti, lúgos vegyhatásuk miatt arctisztításra nem megfelelőek. Ma már nem tartjuk korszerűnek a bőrt irritáló, erős zsírtalanító és szárító hatású készítményeket.

Korunkban egyre inkább teret hódítanak a folyékony, szintetikus detergensek. Ez utóbbiak többsége nem irritál, hipoallergén tulajdonságú, és pH-értéke is megfelelő. Tisztítókészítmények esetében a pH-semlegesség kevésbé fontos követelmény, mint ápolókrémek esetében, mert az előbbiek a bőrrel csak rövid ideig vannak kapcsolatban.

Életkor szerint!

Különböző életkorokban más és más a követelmény a tisztító- és ápolószerekkel szemben. A serdülők fokozott faggyútermelése miatt, és mert esetükben a bőr-pH savas irányba tolódik el, bátrabban lehet az arctisztító szereket használni. Természetesen mértékkel, hiszen az erőteljes szárítás mellett még az egyébként igen zsíros arcbőr is könnyen kiszáradhat, ami hámlást, berepedezést, gyulladásos reakciót idézhet elő, viszketés jelentkezhet.

Életkorunk előrehaladtával az arcbőr állapota fokozatosan megváltozik: elvékonyodik, víztartalma, feszessége (turgora) csökken, ráncolhatóvá válik, a verejtékelválasztás is mérséklődik. Különösen téli időszakban csökkenhet a bőr víztartalma, amikor hosszú ideig tartózkodunk a fűtött szobában.

Nyáron az arcot nagyobb mennyiségű UV-sugárzás éri, aminek következtében a bőr rugalmas rostjainak száma veszteséget szenved: ennek következménye a ráncok kialakulása. A vízhiányos, elvékonyodott, kevesebb rugalmas rostot tartalmazó bőr sérülékenyebb, kisebb traumára is keletkezhetnek apró bevérzések. Kedvezőtlenül befolyásolják a bőr állapotát, és elősegítik öregedését a külső hatások (napfény, por, füst, arcfestékek).

Nem közömbös, hogy az arctisztításhoz milyen készítményt használunk. A rendszeres mindennapi arcápolásnak alapvető követelménye, hogy a bőrön ne maradjon arc- és szemfesték, púder. Használhatunk különböző arctisztító készítményeket, szemfesték-lemosó tejet, tonikot.

Bőrápoló anyagok

Elsődleges szempont a bőrápoló tejek, krémek tekintetében, hogy mennyire harmonizálnak az emberi bőrrel. Visszazsírozó adalékok esetében előnyt élveznek bizonyos természetes állati és növényi zsírok (jojobaolaj, lecitin, paraffin stb.), valamint néhány szintetikus úton előállított lipid, mint például a szilikon alapú anyagok. Különböző készítmények esetében a zsírok aránya változó, testápoló tejekben 17-20%, míg védőkrémekben 75% is lehet.

Fontos az arcápoló készítmények esetében, hogy megfelelő pH-tartományúak legyenek, ne zavarják meg a természetes savvédő köpenyt, és ne pusztítsák el a védő bőrflórát. Száraz bőr ápolására zsírosabb, normál és zsíros bőrre kevésbé zsíros krémet, tejkrémet használjunk. Az olajok, zsírok túladagolásának káros következménye a bőr pórusainak elzáródása. Óvatosan használjuk a különböző éjszakai ránctalanító krémeket, különösen a szem környékén! Mindenképpen kerülni kell a nyálkahártyák irritációját. Ha csípő érzés, szemhéjduzzanat alakul ki, azonnal mossuk le a bőrt, használjunk nyugtató krémet, és ha nem szűnik a panasz, forduljunk orvoshoz!

Arctisztító készítmények

Más-más készítményeknek eltérő az aktív mosószeranyag-tartalma. Többféle segédanyag használatos a tisztítószerek sűrítéséhez, és a tisztítószerek adalékanyagaiként bőrápoló hatású növényi illóolajokat is használnak (eukaliptuszolaj, cickafark, mézfű). A nagy hígítás, tehát alacsony koncentráció miatt ezek allergizáló hatása kicsi, és a lemosás során csak rövid ideig maradnak a bőrön.

Nem hagyhatók el teljesen a bőrtisztító készítményekből a konzerválószerek, mert a magas víztartalom miatt nagy a csírásodás veszélye. A konzerválószerek között a bőr által jól tolerálható anyagokat kell előnyben részesíteni.

Vízzel, habzó szerekkel történő tisztítás helyett előnyösen használhatók az arc ápolására az olajos arctisztító kendők, arclemosó tejek. A bőr kiszáradását megakadályozza a tisztítás után rajta maradó vékony, védő olajfilm. Túl vastag olajréteg, illetve krém használata viszont a pórusok elzáródásához vezethet.

A nedves kendők aktív mosószerek és mosóanyagok vizes oldatait tartalmazzák, ezenkívül konzerválószert és illatanyagot. Az olajos ápolókendők előnye, hogy vízmentesek, csírásodásra kevéssé hajlamosak, ezért konzerválószer nincs bennük.

Segítenek elkerülni a bőr kiszáradását a nedvességet megkötő anyagok (glicerin, szorbitol, propilénglikol, tejsav stb.).

Célszerű tájékozódni a különböző bőrtisztító és -ápoló termékekhez használt adalékok, nedvességmegkötő és segédanyagok, konzerváló szerek összetételéről, hogy a reklámok özönében a széles választékból a megfelelő készítményt választhassuk ki. Fontos adat az összetevők egységes nómenklatúra szerinti feltüntetése a terméken, ez azonban elsősorban a hozzáértők számára jelent használható információt.

Ne felejtsük el...

Ahhoz, hogy hibátlan, egészséges arcbőrünk legyen, a mindennapi arcápolás lényeges, de önmagában nem elegendő. A megfelelő táplálkozás (vitaminok, nyomelemek), az emésztés karbantartása, a rendszeres, pihentető alvás, a jó levegőn tartózkodás, a stressz kerülése mind-mind fontos tényezők.