Bőrünk őrei I.

/Kozmetikai kislexikon/

A bőr víz- és zsírtartalma, a napfénytől való védelme, a ráncok elleni küzdelem a legfőbb problémák, amelyek megoldására a kozmetikaipar a megoldást keresve verseng a nők kegyeiért. Ebben a versenyben pedig rengeteg féle hatóanyag kerül a krémekbe, illetve bőrünkre. Talán némi segítséget nyújt a tájékozodásban cikkünk.

Bőrünkbe a vérkeringés útján kerül az anyagcseréhez szükséges oxigén, az energiaforrást jelentő szénhidrátok, valamint a bőrben található fehérjék és zsírok felépítéséhez szükséges vitaminok és ásványi anyagok. Három rétegéből azonban a külsőnek, azaz a felhámnak nincs saját véredényrendszere, így az alatta lévő réteg segítségére szorul. A megfelelő anyagok egy fogaskerekekhez hasonlatos rendszeren keresztül jutnak el a külső rétegbe. Igen ám, de ha mindez ilyen tökéletesen működik, mi szükség van a rengeteg, ilyen-olyan tápanyagot tartalmazó kozmetikai termékre?

A helyzet az, hogy ez a fogaskerék-rendszer az évek múlásával egyre inkább fellazul, azaz a bőr külső rétegének tápanyagellátása máris elmarad az ideális állapottól. A tápanyagpótlás innentől kezdve a szépségipar egyik fontos kérdése, és úgy tűnik, a termékekből nincs is hiány. De hogyan igazodhatunk el a hatóanyagokat tartalmazó tájékoztatókon, honnan tudhatnánk, hogy mi az, amire valóban szükségünk van?

Miből áll egy krém?

Minden krém alapját az emulzió képezi. Ez az emulzió vízből, olajból és a kettőt összekötő emulgeátorból áll. Az emulgeátor, gondoskodik arról, hogy az olaj és a víz stabil keverékké álljon össze. Hogy milyen zsírtartalmú krémre van szükségünk, a bőrtípustól függ. Egy krém zsírtartalmát úgy lehet ellenőrizni, hogy egy keveset vízbe keverünk, s ha nagyon zavaros, tejszerű folyadék keletkezik, akkor azt mondjuk, hogy a krém inkább zsírszegény. Ha mindez csak erőteljes kavargatás után következik be, akkor közepes zsírtartalmú, ha pedig egyáltalán nem oldódik fel a vízben, akkor magas zsírtartalmú termékről beszélünk. A krémek zsírtartalmának többféle forrása lehet, a természetes zsírok és olajok a teljesség igénye nélkül:

• Avocado olil : vitamindús
• Hazelnut Oil : (mogyoróolaj), rendkívül magas a telítetlen zsírsavtartalma
• Jojoba oil: (jojoba olaj), sivatagi bokor terméséből nyert folyékony viasz
• Almond oil: különösen magas zsírtartalmú mandulaolaj, száraz, érzékeny bőrre

A szintetikus ásványi olajok és zsírok jól eloszlanak, így sokszor kellemesebb érzést keltenek a bőrön, mint sok más természetes zsír. Ilyenek például:

• Ceramid: zsírszerű anyag, a bőr természetes lipidjeinek mintájára állítják elő. Változatait 1-6-ig számozzák
• Octanoate: kellemes állagú lesz tőle a krém
• Phosphorlipid: a sejtfalak természetes alkotórésze, a liposzómák alkotórésze
• Tri Laurin: olajos hatóanyagok hordozója
• Vaseline: ásványi eredetű zsír

A tartósítószerek kérdésében megoszlanak a vélemények: az ellenük érvelők fő indokként azt hangoztatják, hogy a tartósítószerek nem kifejezetten bőrbarát anyagok, egyeseknél allergiás reakciót is kiválthatnak, mások viszont azt állítják, hogy a romlott krémek még ennél is nagyobb kárt okozhatnak.

Miből nyerik a hatóanyagokat?

Az alapanyagokon túl, attól függően, hogy milyen célra készül egy termék, különböző hatóanyagokat tartalmaz. Ezek a hatóanyagok részben a növényvilágból származnak. Külön ágazat foglalkozik ezzel a kérdéssel, szisztematikusan vizsgálja végig a világ gyógynövényeit ötvözve a hagyományos tapasztalatokat a modern kutatásokkal. Állati eredetű anyagokat egyre ritkábban alkalmaznak, köszönhető ez például marhavész terjedésének, és az állatvédő törekvéseknek is.

A laboratóriumokban szintetikus úton készülnek olyan vegyületek is, melyek a megtévesztésig hasonlítanak egyes testsaját anyagokhoz. Így állítják elő a keramidot, a bőr felső bőrrétegében lévő kötőanyag pontos mását, és gyümölcssavakat, melyek hatásáról később még szó esik. A harmadik fontos eljárás, mely a kozmetikai hatóanyagok forrásának számít, a biotechnológiai eljárás.